Legfrissebb hírek


Szennyvízberuházás hírei

Ma 2017. november 19. vasárnap, Erzsébet napja van.

Főmenü
Kezdőlap
Településünkről
Helyi Önkormányzat
Intézményeink
Video
Civil szervezetek
Dokumentumtár
Fleischmann örökség - emlékszoba
Szennyvízberuházás hírei
Kompolti Polgárőr Egyesület
Gyermekkertész Óvoda Kompolt - Nagyút
Elérhetőségek
Közhírré tétetik...
Linkek
Partnereink
Önkormányzat
Közadatkereső
Képviselő testület
Közérdekű adatok
Ügyintézés
Bizottságok
Elérhetőségek
Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) telepítése
Nyilvántartások
Polgári peres elektronikus formanyomtatványok
Tárhely Eger, Online marketing Eger, Webfejlesztés Eger, SharePoint Eger, Weblap készítés Eger, Honlap készítés Eger, Webáruház készítés Eger, Webdesign Eger, akadálymentesítés, akadálymentes honlap, akadálymentes weblap, weblap sablon, honlap sablon, honlap sablonok Pécs állás, állás Pécsen, Pécs munka. Eger állás, állás Egerben, Eger munka egerapro.hu PapaAllas.hu OzdAllas.hu SiofokAllas.hu Blogunk szakmai témákban frissül: álláskeresésről, szálláshelyekről, érdekességekről olvashat az IzesBorokHaza.hu blogon! salgotarjanallas.hu gyongyosallas.hu kupon EsztergomAllas.hu BajaAllas.hu KaposvarAllas.hu SzekszardAllas.hu GodolloAllas.hu SzolnokAllas.hu hírlevél PecsAllas.hu
Közadattár
Magyar Államkincstár
Sablonválasztó
kompolt
Káli szennyvízelvezetési agglomeráció csatornázása és szennyvíztisztítása KEOP-7-1.2.0.-2008.0189
Google PageRank

 


Kezdőlap

Ha kellett, gépet szerelt a tudós igazgató PDF Nyomtatás E-mail

Dr. Szalai György nyolcvanesztendős

Ha kellett, gépet szerelt a tudós igazgatóA kompolti Fleischmann Rudolf Kutatóintézetnek huszonhat évig volt az igazgatója dr. Szalai György. A nyolcvanesztendős tudós, mindenki Gyuri bácsija jó egészségnek örvend, és pontosan emlékszik az eltelt évtizedekre, így hát most tőle halljuk az „önéletrajzát”.

– 1928-ban születtem Hevesen, egy háromgyermekes családba. Édesapám szőlőkezelő pincemester volt, míg édesanyám háztartásbeliként vigyázta otthonunkat. Az elemi iskola elvégzése után a jászapáti gimnáziumban tanultam. A II. világháborút követően nagyon nehéz helyzetbe kerültek az emberek, óriási volt az infláció, 21 ezer pengőért adtak vonatjegyet, de a visszaútra már ennek a többszörösét is elkérték pár óra elteltével – mondta derűsen Gyuri bácsi. – 1946-ot írtunk, amikor végzős lettem. Az érettségi vizsgáért két liter étolajat és húsz tojást kellett vinni. Hiába volt a bizonyítvány a kezembem, álláshoz jutni szinte lehetetlennek bizonyult. 1947-ben Budapestre kerültem a Táncsics Kollégiumba és kitanultam a villanyszerelő mesterséget. Itt csak szakmai tárgyakat oktattak, egy évvel később komoly mester lettem. 

Nem fogtam sokáig a kezemben a csavarhúzót, mert közben felvételt nyertem az agrártudományi egyetemre. A mai fiataloknak nem sokat mond, de akkor hirdették meg a hároméves tervet, melynek keretében külföldi felsőoktatási intézményekbe lehetett jelentkezni. Szovjetunió, Bulgária és Lengyelország szerepelt a listán, én az oroszokhoz kerültem, a nyári felkészítés után 1949 októberében miniszteri búcsúszó mellett gördült ki a vonat. Kosztot, öltönyt, meleg kabátot kaptunk, majd ötnapos vonatozással végre elértük Moszkvát. Itt derült ki, hogy melyik szakirány képviselői hová mennek tovább. Pedagógus, bányász- és zenész-jelölt, mindenféle érdeklődésű fiatal volt a csoportban, az agrárosok Leningrádba, a mai Szentpétervárra utaztak tovább, ahogy jómagam is – folytatta az idős szakember.
Ha kellett, gépet szerelt a tudós igazgató– Öt igen kemény esztendő következett, hiszen meg kellett birkózni az orosz nyelv tanulásával és az agrár szak valamennyi tantárgyával. Igen komolyan vették a képzést, olyan gyakorlati oktatást kaptunk, amelynek később nagyon nagy hasznát láttam. Valamennyi agrárgépet, -berendezést megtanultuk kezelni, szétszedni és összerakni. Olyan helyeken sikerült töltenem a gyakorlatot, amelyek fekvése és magassági viszonyai hasonlatosak az itthonihoz. A diplomámat 1954-ben kaptam meg, egy különösen nevezetes napon. A foci világbajnokságon akkor játszottunk elődöntőt az uruguay-iak ellen, és a hosszabbítás után 4:2-re győztünk. Ennek mi ott, kinti magyarok talán jobban örültünk, mint a diplománknak. Sajnos a mámor hamar elmúlt, hiszen jött a VB-döntő, ahol akár nyerhetett is volna a nagyszerű csapatunk, de a németek 3:2-re hozták a meccset, és nem mi állhattunk a dobogó felső fokán. Őszintén gyászoltunk!
– Itthon pár hónapos katonaság után a Pusztaszikszói Állami Gazdaságban mutathattam meg, hogy milyen tudásra tettem szert – mesélte Gyuri bácsi. – A gépesítést kellett fejleszteni, a növénytermesztést és az állattenyésztést ésszerűsíteni. Gyakran mondták fel a gépek a szolgálatot, a dolgozók pedig egyszerűen otthagyták őket, azzal, hogy nem működnek. A szovjet tapasztalatoknak köszönhetően én mindegyiket szét tudtam szedni, megjavítani, összerakni és már mehetett is tovább. Ezt mind meg kellett tanulniuk a munkatársaknak, de idővel nagyszerű csapat kovácsolódott össze, és igen jó gazdasági mutatók születtek. 1962-ben kineveztek az Északkelet-magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kompolti igazgatójává, ahol nyugdíjazásomig, 1988-ig dolgoztam. Fontos volt számomra, hogy az intézmény kísérleti munkája egyre jobban szolgálja a gyakorlatot. Amikor például nehézségek mutatkoztak a hazai élelmiszer-ellátásban, a „Lédeci Béta 40” elnevezésű őszi árpa megoldást hozott. Sikerült meghatároznom a nitrogén kiszórásának optimális mennyiségét és arra is fényt derítettünk, hogy a korai vetésű tavaszi árpa magasabb terméshozammal termeszthető. A nemesítések más növényeknél is komoly sikereket hoztak – mondta befejezésül dr. Szalai György.
Itt akár vége is lehetne az interjúnak, de nem lenne teljes az életpálya ismertetése, hiszen a kérdezett szerénysége okán azt más forrásból tudjuk, hogy Szalai György munkája közben doktori címet szerzett.
A Miskolci Akadémiai Bizottság tagjaként 1979-1990 között tevékenykedett, a Magyar Tudományos Akadémia Növénytermesztési Bizottsága, a Növénytermesztési Bizottság Köztestülete, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete szintén tagjai sorába választotta. Tudományos publikációinak, értekezéseinek száma meghaladja a százat. Növénynemesítői munkásságát az őszi és a tavaszi árpa, az őszi búza, a csicseri és az őszi borsó is őrzi.
Ötvenegy esztendeje társa Irénke néni, két gyermekük Gyuri és Kata. Ők és az öt unoka, mindannyian büszkék arra a családra, ahonnan indultak, s maguk is sikerre viszik hivatásukat, úgy, ahogyan azt otthon látták.

Sziráki Márta
 
< Előző   Következő >

 
 
© 2017 www.kompolt.hu
Joomla! egy GNU/GPL Licensz alatt kiadott szabad szoftver
IT-Nav Hungary :: Online marketing :: Webdesign :: Honlap fejlesztés :: Webáruház készítés :: Tárhely :: Domain név bejegyzés :: SharePoint