2.2. A hatósági ügyek intézésének rendjével kapcsolatos adatok

2.2.1. Anyakönyvi ügyek

2.2.1.1. Anyakönyvi kivonat kiállításával kapcsolatos eljárás

Anyakönyvi kivonat kiállítására házasság, haláleset, bejegyzett élettársi kapcsolat, apai elismerő nyilatkozat, névváltozás, házassági névviselés esetén van szükség.

Az erre vonatkozó kérelmeket
· személyesen a Faluházban (3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D..),
· postai úton (3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D; Pf: 10.), vagy
· elektronikus úton: https://epapir.gov.hu, vagy az Önkormányzati Hivatali Portálon
vagy hivatal@kompolt.hu lehet benyújtani.

Az ügyintézési idő 8 nap, ha az anyakönyvi esemény Kompolt területén történt, vagy az anyakönyvi esemény már benne van az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerben (EAK).

Az eljárás illetékmentes.

Anyakönyvi kivonat

A 2014.07.01. után történt események automatikusan belekerülnek az Elektronikus Anyakönyvi rendszerbe (továbbiakban: EAK).

A 2014.07.01 előtti események rögzítése kérelemre történik.

Az ügyintézéshez elég a rögzítést kérni a hivatal@kompolt.hu e-mail címen.

Ha Kompolt területén történt a születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése vagy a haláleset, akkor a papíralapú anyakönyv alapján az EAK-ba történő rögzítést is lehet kérni a személyes adatok, valamint az esemény időpontjának megadásával. Az EAK-ban történt rögzítés után bármelyik anyakönyvi hivatalban igényelhető anyakönyvi kivonat.

Az ügyfelek részére olyan anyakönyvi kivonat adható ki, amely az adatokat a kiállítás időpontja szerinti állapotnak megfelelően tartalmazza.

Az anyakönyvi eljárásban az ügyfélnek igazolnia kell személyi adatait. Ezt érvényes személyi igazolvánnyal, 2001. január 1. után kiállított új típusú vezetői engedéllyel, útlevéllel, a magyar állampolgárság igazolásához érvényes személyi igazolvánnyal lehet megtenni.

Az anyakönyvi nyilvántartás tartalmazza a személyi adatokat. A személyiségi jogok és az adatvédelem érdekében törvény rendelkezik az anyakönyvi adatok felhasználhatóságáról.

Anyakönyvi kivonat iránti igényt az ország területén bármely anyakönyvvezetőnél lehet kérni.

Az okiratot az érintett vagy a meghatalmazottja veheti át. Nagykorú személy igényelheti a saját kivonatát, más személy csak meghatalmazással teheti ezt. A meghatalmazás eredeti példányban szükséges, két tanú aláírásával. Fénymásolt, külföldről e-mailben küldött, színesben kinyomtatott meghatalmazást nem fogadhatunk el. (A meghatalmazási minta lejjebb található.)

Halotti anyakönyvi kivonat kiadható a hozzátartozónak, vagy (bírósági, földhivatali, hagyatéki eljárásban) annak, akinek jogos érdeke fűződik a haláleset tényének igazolásához, és ha a kérelmező az érdekét igazolni tudja.

Kiskorú személy születési anyakönyvi kivonatát csak a szülei vagy gyámja veheti át. Más személyek meghatalmazással tehetik ezt meg.

Vonatkozó jogszabályok:
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII.20.) Kormányrendelet

2.2.1.2. Hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárás

A hatósági bizonyítvány tény, állapot vagy egyéb olyan adat (vallás, foglalkozás, nemesi rang, nemesi előnév) igazolására szolgál, amelyet nem tartalmaz az anyakönyvi kivonat, de az anyakönyvben szerepel. Ezekről hatósági bizonyítvány kiadása kérhető.

A 2014. július 1. előtti anyakönyvi eseményeket az anyakönyvi esemény helye szerinti anyakönyv tartja nyilván.

A papíralapú anyakönyvbe bejegyzett, de az EAK-ba be nem jegyezhető adatról kért hatósági bizonyítvány kiállítására csak a nyilvántartó (az anyakönyvi esemény helye szerinti) anyakönyvvezető illetékes.

Az eljárás illetékmentes.

2.2.1.3. Névváltoztatási eljárás

Születési név megváltoztatása

A születési név megváltoztatására irányuló kérelmet bármelyik anyakönyvvezetőhöz be lehet nyújtani, de az eljárást Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Névváltozási és Anyakönyvi Osztálya folytatja le.

A születési név az, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.

A szülők névváltoztatása a kiskorú gyermekre is kiterjed.

Ha a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed.

A születési név megváltoztatására irányuló kérelem engedélyezéséről okirat formájában kap értesítést a kérelmező.

Szükséges iratok:
-     személyazonosság és állampolgárság igazolására alkalmas okmány (személyi igazolvány, útlevél, lakcímkártya)
-     születési anyakönyvi okirat
-     a névváltoztatásban érintettek személyes hozzájárulása

A születési névváltoztatási eljárás igazgatási szolgáltatási díját a névváltoztatási kérelem benyújtása előtt átutalással kell befizetni a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Előirányzat-felhasználási keretszámlára:
·       A szolgáltatási díj összege 10.000 forint.
·       Számlaszám: 10023002-00299592-00000000 Kedvezményezett neve: Budapest Főváros Kormányhivatala
·       Közlemény: „Névváltoztatás” és az érintett személy házassági és születési neve (kiskorú vagy gondnokolt esetén is minden esetben a névváltoztatással érintett személy nevét szükséges feltüntetni, nem pedig a befizetést teljesítő személyét)

Az átutalás megtörténtének igazolására szolgáló banki igazolás másolatát a névváltoztatási kérelemhez kell csatolni.

2022. január 1-től illetékmentes az eljárás, ha a több utónévvel rendelkező magyar állampolgár valamelyik utónevének kizárólagos viselését vagy az utónevek sorrendjének cseréjét kéri.

Ügyintézési idő:

Az anyakönyvvezető a kérelmet 5 napon belül felterjeszti Budapest Főváros Kormányhivatalához. A névváltoztatási eljárás ügyintézési ideje 45 nap.

Házassági névváltoztatás

A házassági név az, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.

Ha a volt házastárs nem a házastársa után őt megillető házassági nevet viseli, a házastársa nevét viselő személy házassági neve kérelemre megváltoztatható, ha a házasság megszűnt, és személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa nevét a kért formában használta.

Ez a házassági név korrekcióját jelenti – megszűnt házasság esetén -, a házassági névviselési formát nem érinti.

A házassági név akkor változtatható meg, ha a törvényben meghatározott iratokkal az özvegy vagy elvált családi állapotú kérelmező igazolni tudja, hogy az általa kért formában használta a volt házastársa nevét.

Olyan korrekcióra kell gondolni, mint pl. a férj Kiss László József, a feleség pedig egész életében Kiss Lászlóné-ként viselte a házassági nevét, vagy a férj Tót Pál, a feleség pedig Tóth Pálné.

Az eljárás bármely anyakönyvvezetőnél kezdeményezhető.

Szükséges iratok:
- személyazonosság és állampolgárság igazolására alkalmas okmány (személyi igazolvány, útlevél, lakcímkártya)
- házassági kivonat

Az eljárás illetékmentes.

Házassági névmódosítás

A házasságot kötő személy a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet. A házassági név a házasság fennállása alatt, vagy annak megszűnése után a Ptk. szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható.

Házassági nevük megváltoztatását a házastársak (férj, feleség) bármely anyakönyvvezetőnél kérhetik.

A családi név korrekciójára irányuló kérelemmel szintén bármelyik anyakönyvvezető felkereshető. A családi név korrekciója az 1953. január 1-én hatályba lépett kötőjel kötelező használatával, a megkülönböztető betűjel eltörlésével és a ragadványnévvel kapcsolatos rendelkezések következtében kialakult névviselés rendezésére vonatkozó szabályokat foglalja magában.

Ennek feltétele, hogy a férj, feleség születése és a házassága benne legyen az EAK-ban, melyről az ügyfélnek kell gondoskodnia.

Szükséges iratok:
-       személyazonosság és állampolgárság igazolására alkalmas okmány (személyi igazolvány, útlevél)
-       lakcímkártya
-       házassági kivonat

Az eljárás illetékmentes.

2.2.1.4. Állampolgársági esküvel kapcsolatos eljárás

A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, a magyar állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet bármelyik kormányhivatalaihoz be lehet nyújtani.

Ha az állampolgárságot a köztársasági elnök megadta, akkor honosítási/visszahonosítási okirat készül, amelyet a kiállítástól számított 15 napon belül Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztálya küldi:
- hagyományos honosítási eljárással szerzett állampolgárság esetén a kérelmező lakóhelye szerinti polgármesternek,
- egyszerűsített honosítási eljárással szerzett állampolgárság esetén a honosítási kérelemben megjelölt helyre, azaz a magyar külképviselet vezetőjének vagy a megjelölt település szerinti polgármesternek.

A honosított azon a napon szerzi meg végérvényesen a magyar állampolgárságot, amikor az esküt vagy a fogadalmat a polgármester előtt letette. Az ünnepélyes állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének előkészítésében az anyakönyvvezető jár el. Az eskütétel időpontjáról az anyakönyvvezető a honosítási/visszahonosítási okirat megérkezését követő 30 napon belül értesítést küld a kérelmezőnek. Cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. Az esküt vagy fogadalomtételt követően az állampolgárok átveszik honosítási/visszahonosítási okiratukat, személyazonosító igazolványukat és/vagy személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványukat.

Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül a kérelmező hibájából nem kerül sor, akkor a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti.

Szükséges iratok: a kérelmező érvényes, személyazonosító okmánya és lakcímkártyája.

Az eljárás illetékmentes.

Ügyintézési határidő: 1 év

Vonatkozó jogszabályok:
1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról
125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról

2.2.1.5. Családi jogállás rendezése

A teljes hatályú apai elismerésnek az a célja, hogy lehetőséget adjon a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának rendezésére. Az apai elismerő nyilatkozatot a gyermeket magáénak elismerni kívánó férfi személyesen teheti meg a gyermek születése után, vagy azt megelőzően – a fogamzási idő kezdetétől - bármikor.

Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt kívánja a férfi megtenni, a fogamzás és a születés feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni.

Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához az anya, a kiskorú gyermek törvényes képviselője, és - ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte - a gyermek hozzájárulása szükséges.

A nyilatkozat - jegyzőkönyv felvétele mellett - megtehető az anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál vagy a magyar külképviseleti hatóságnál.

Az anya családi állapotát minden esetben vizsgálni kell, hogy a törvény értelmében nem kell-e mást a gyermek apjának tekinteni. Ha a gyermek már megszületett, a születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesítést küld az anya lakóhelye szerinti gyámhatóságnak, amely megteszi a szükséges lépéseket a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében.

Apaság bírói megállapítása, bírói megdöntése, örökbefogadás esetén a társhatóságok által megküldött iratok beérkezésekor indul meg az eljárás.

Szükséges iratok:
- az anya és az apa személyazonosságát igazoló okmány (személyi igazolvány vagy

útlevél)
-       lakcímkártya
-       szülés várható idejét és a fogamzás feltételezett időpontját igazoló szakorvosi bizonyítvány
-       elvált/özvegy családi állapot igazolása az anya esetében

Ha minden irat rendelkezésre áll, akkor az ügyintézési határidő 8 nap, egyéb esetben 60 nap.

Vonatkozó jogszabályok:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII.20.) Kormányrendelet
A gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet
A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet

2.2.1.6. Újszülött anyakövezése eljárás

Kompolt területén történt születéseket anyakönyvezés céljából az illetékes anyakönyvvezetőnél legkésőbb a születést követő első munkanapon be kell jelenteni.

Ha a születés intézetben történik, a bejelentés az intézet vezetőjének a kötelessége.

A születés bejelentésére szolgáló nyomtatványt a szülők személyazonosítására alkalmas okmánya, valamint ha van, a szülők házassági anyakönyvi kivonata alapján kell kitölteni.

Intézeten kívüli születést a szülők, a tervezett intézeten kívüli szülés esetén, az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy jelenti be 8 napon belül.

Az anyakönyvezését követően a bejelentő megkapja a születési anyakönyvi kivonatot, a gyermek személyi azonosítóját és a lakcímkártyáját.

Az anyakönyvezhető utónevekről tájékozódhat irodánkban vagy a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján (https://nytud.hu/szolgaltatas/nevadasi-tanacsadas).

2.2.1.7. Házasság/bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezése eljárás

Házasságkötés

Magyarország területén házasság bármely város, kerület vagy község önkormányzatának anyakönyvvezetője előtt köthető. A házasságkötési eljárásra az az anyakönyvvezető az illetékes, aki előtt a felek a házasságkötési szándékukat bejelentették.

A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. Ez a jegyzőkönyv lesz később a házassági bejegyzés anyakönyvi alapirata. A jegyzőkönyv a kiállításától számított egy évig érvényes.

Az anyakönyvvezető a házasság megkötésében csak a saját illetékességi területén működhet közre. A házasságkötést az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e határidő alól indokolt esetben felmentést adhat.

A 16. életévét betöltött kiskorú csak a gyámhatóság engedélyével köthet házasságot.

Szükséges iratok:
- személyazonosság és állampolgárság igazolására alkalmas érvényes okmány
- nem kompolti születésű házasuló esetén születési anyakönyvi kivonat
- elvált családi állapotú házasuló esetén jogerős bontóítélet, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat
- özvegy családi állapotú házasuló esetén az elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat
- lakcímkártya

A külföldi házasulónak igazolnia kell, hogy személyes joga szerint a Magyarországon tervezett házasságkötésének törvényi akadálya nincs. A külföldi házasulónak a saját hazájában a helyhatósághoz, ennek hiányában hazája külképviseletének konzulátusához kell fordulnia, ahol megkapja a szükséges iratot, tanúsítványt. Ezen túl igazolnia kell születési anyakönyvi okirattal az anyakönyvi bejegyzéshez szükséges adatait, családi állapotát. Minden idegen nyelvű okiratot, igazolást az Országos Fordító Iroda által kiadott hiteles magyar fordítással kell benyújtania.

Ha külföldi állampolgárként szeretnének Magyarországon házasodni, kérjük, hogy telefonon vagy személyesen érdeklődjenek a szükséges iratokról.

Házassági szándékbejelentésre csak előre egyeztetett időpontban van lehetőség.

Ha a külföldi házasuló nem ért és nem beszél magyarul, tolmácsra van szükség, akinek részvételét (már a szándékbejelentésnél is) a házasulóknak kell biztosítaniuk. A tolmács nem lehet az érintett személyek egyenes ági hozzátartozója.

A házasságkötési eljárás illetékmentes.

Bejegyzett élettársi kapcsolat:

Az élettársi kapcsolat bejegyzésére a fővárosi kerületekben, megyei jogú városokban, valamint a körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetők jogosultak, és kiskorú részére nem engedélyezhető.

A bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvvezető előtt jön létre a felek személyes, egybehangzó kijelentésével, két tanú jelenlétében. Joghatásait illetően a házasságra és a házastársra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra és a bejegyzett élettársakra alkalmazni kell.

Szükséges iratok:
- személyazonosság és állampolgárság igazolására alkalmas érvényes okmány
- nem VI. kerületi születésű bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozó esetén születési anyakönyvi kivonat
- elvált családi állapot esetén jogerős bontóítélet, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, vagy záradékolt anyakönyvi kivonat bejegyzett élettársi kapcsolatról, jogerős bontóítélet, közjegyzői végzés
- özvegy családi állapot esetén az elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, vagy záradékolt anyakönyvi kivonat bejegyzett élettársi kapcsolatról.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik az egyik élettárs halálával, bírósági felbontással vagy egyezség esetén közjegyző általi megszüntetéssel.

Vonatkozó jogszabályok:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII.20.) Kormányrendelet
A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény
A hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés engedélyezéséről, a többletszolgáltatásért fizetendő díjakról szóló 6/2017. (V.19.) önkormányzati rendelet

2.2.1.8. Haláleset anyakönyvezése eljárás

A haláleseteket az anyakönyvi bejegyzése miatt az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni, mégpedig a halálesetet követő első munkanapon. A bejelentő köteles igazolni mindazon adatokat, amelyek a haláleset anyakönyvi bejegyzéséhez szükségesek.

Igazolni kell az elhunyt hozzátartozó személyi adatait, állampolgárságát. Ezt érvényes személyi igazolvánnyal, 2001. 01.01. után kiállított új típusú vezetői engedéllyel, útlevéllel, a magyar állampolgársági igazoláshoz érvényes személyi igazolvánnyal, honosítási okirattal, 1 évnél nem régebbi állampolgársági bizonyítvánnyal lehet megtenni.

Az elhunyt személyazonosításra alkalmas okmányait át kell adni (az érvényes vezetői engedélyét, útlevelét, személyigazolványát, lakcímkártyáját, az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítványt). Ha rendelkezésre áll, akkor az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratát is be kell mutatni.
Családi állapot igazolására házas családi állapot esetén házassági anyakönyvi kivonat, elvált családi állapot esetén jogerős bontóítélet vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, özvegy családi állapot esetén az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat szolgál.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése szabálysértési feljelentést von maga után.

Vonatkozó jogszabályok:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII.20.) Kormányrendelet
A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény
Az anyakönyvi szolgáltatások helyi szabályozásáról szóló 13/2018. (IV.26.) önkormányzati rendelet

2.2.1.9. Hazai anyakönyvezése eljárás

Külföldi anyakönyvi esemény

Magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményének Magyarországon történő bejegyzése külföldi okirat alapján.

Eljáró hatóság: Budapest Főváros Kormányhivatala

https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/budapest/megye/szervezet/allampolgarsagi-es-anyakonyvi-foosztaly

2.2.2. Talált tárgyakkal kapcsolatos eljárás

Talált tárgyakat magánszemélyek, rendőrség és más szervek szolgáltatnak be hivatalunkhoz. A találó köteles a talált dolgot a találástól számított 8 nap alatt a dolog elvesztőjének, tulajdonosának átadni, vagy az önkormányzathoz beszolgáltatni. A talált tárgyak átadásáról hatóságunknál jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a találó adatait, a talált tárgy pontos leírását, esetleg gyártási számát, azonosítóját, valamint a találás körülményeit.

Amennyiben a talált dolog a személyes tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozik, illetve közterületen találták, a jegyzőkönyvben feltüntetésre kerül, hogy a találó a dolog tulajdonjogára igényt tart-e. A talált dolgokat 3 hónapig őrizzük, és ha ez alatt az idő alatt a tulajdonos nem jelentkezik, a találónak használatba adjuk. A talált dolog átvételére jogosultságot minden alkalommal megvizsgáljuk. A találó a részére kiadott dolog tulajdonjogát abban az esetben szerzi meg, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a dolgot tulajdonosa visszakaphassa, és a tulajdonos a találástól számított 1 éven belül nem jelentkezett.

A közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati, vagy más épületben, vagy helyiségben, továbbá közforgalmú, közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt. Ebben az esetben, ha a jogosult 3 hónap alatt nem jelentkezik, hatóságunk a tárgyat értékesítheti. A romlandósága miatt vagy más okból el nem tartható dolog értékesítéséről a beszolgáltatást követően haladéktalanul gondoskodunk. Az egészségre ártalmas, romlott élelmiszer ill. a 3 hónapos határidő lejárta után sem értékesíthető

tárgy megsemmisítéséről megfelelő vizsgálat után intézkedünk, A talált lőfegyver, lőszer és

robbanóanyagot a rendőrségnek kell beszolgáltatni.

Talált tárgyat a Kompolti Közös Önkormányzati Hivatalban (3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.) ügyfélfogadási időben lehet leadni.

Talált tárgyak ügyében érdeklődni személyesen, levélben és az 0636489-029 telefonszámon, lehet.

2.2.3. Birtokvédelem

Ha a birtokos nem tudja zavartalanul használni a birtokát, mert attól jogalap nélkül megfosztották vagy a birtoklásban jogalap nélkül háborítják, akkor a birtokost birtokvédelem illeti meg.

Birtoksértés esetén a birtokos a jegyzőtől kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, vagy bírósághoz fordulhat. A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt eltiltja a birtoksértő magatartástól, kivéve, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását köteles volt eltűrni. Ebben az esetben a jegyző a kérelmet elutasítja.

Ha a birtokos birtokát olyan támadás éri, hogy annak elhárítására vagy visszaszerzésére sem a jegyző, sem a bíróság által nyújtott védelem nem elégséges – az eljárással járó időveszteség vagy más nyomós ok miatt –, akkor a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást önhatalommal elháríthatja vagy birtokát visszaszerezheti. Ez azonban a birtok megvédéséhez szükséges mértéken nem terjedhet túl.

Birtokvédelmi eljárás a közigazgatásban

A jegyző akkor tud eljárni, ha a birtoksértés egy éven belül történt, vagy a zavaró állapot egy évnél rövidebb ideje tart, hatásköre pedig kizárólag a birtoklás tényén alapuló birtokvédelemre terjed ki. Ha a birtokláshoz való jog vitás, akkor bíróságtól kell birtokvédelmet kérni. A jegyző az eljárás során a tényleges birtokállapot, a valóságos helyzet, nem pedig a birtokláshoz való jog alapján dönt. Emiatt gyakran előfordul, hogy éppen az kap a jegyzőtől birtokvédelmet, akit később egy polgári peres eljárás során a bíróság elmarasztal. A birtokvédelmi eljárásban ügyfél a kérelmező (panaszos), és az is, aki ellen a birtokvédelmet kérik (panaszolt). A jegyző a birtokvédelmi eljárás megindításáról értesíti a panaszolt felet, elküldi számára a kérelem és mellékletei másolatát, aki erre nyolc napon belül nyilatkozatot tehet. A döntéshez szükséges bizonyítékokat annak a félnek kell bemutatnia, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. Az ügyfél szabadon választhatja meg a bizonyítási eszközöket, a bizonyítékokat pedig a bizonyítási eljárás befejezéséig, azaz a 15 napos eljárási határidő lejárta előtti ötödik napig lehet bemutatni. A bizonyítási eljárás ezután lezárul, a jegyző pedig – szabadon mérlegelve a bemutatott bizonyítékokat – határozatot hoz. A jegyző határozata ellen jogorvoslati vagy döntés-felülvizsgálati eljárásra nincs lehetőség. Az a fél, aki a jegyző határozatával nem ért egyet, a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.

Ha a jegyző a birtokvédelmi kérelemnek helyt ad, de a kötelezett nem tesz eleget a határozatban előírtaknak, akkor a jegyző a jogosult kérelmére végrehajtást rendel el. A jegyző határozatát három napon belül akkor is végre kell hajtani, ha a kötelezett bírósághoz fordul a határozat megváltoztatásáért.
Az eljárási költséget a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőnek, birtoksértést megállapító döntés esetén pedig a birtoksértőnek kell kifizetnie. Eljárási költség lehet:

a tolmács, valamint jelnyelvi tolmács közreműködési költsége,
a helyszíni szemlével jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege,
az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,
az iratbetekintési jog gyakorlásához kapcsolódó költség,
egyéb, jogszabályban meghatározott eljárási költség.

A birtokvédelmi kérelem

A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amely illetékességi területén a birtoksértés történik. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.
A birtokvédelmi eljárást kezdeményező kérelemnek tartalmaznia kell:

a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
annak a félnek a nevét, lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik
birtoksértésre vonatkozó cselekmény ismertetését, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
a jegyző illetékességét alátámasztó adatokat, a birtoksértés elkövetésének helyét,
a birtoksértés időpontját,
a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet. A kérelemhez csatolni kell a bizonyítékokat. A birtokvédelmet kérőnek a kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtania, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

A kérelmet benyújthatja

postai úton (Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal 3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.)
személyesen (Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal 3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.), vagy
elektronikus úton e-papír (https://epapir.gov.hu) szolgáltatás igénybevételével vagy e-önkormányzati portálon (https://ohp.asp.lgov.hu) a megfelelő űrlap kiválasztásával.

Az eljárás illetékmentes.

Vonatkozó jogszabályok

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kizárólag az adatkezelés és a végrehajtás során kell alkalmazni.

2.2.4. Bejelentés parlagfűvel vagy allergén gypmmal szennyezett területről

A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) a) b) pontja szerint a védekezést belterületen a települési önkormányzat jegyzője rendeli el. Parlagfűvel vagy allergén gyomnövénnyel szennyezett terület lakossági bejelentése esetén kivizsgálását és a szükséges szemlék lefolytatását a Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal munkatársai előzetes értesítés nélkül végzik.

Jogosultak köre

Az eljárás lefolytatására Kompolt község közigazgatási területén a jegyző jogosult bejelentésre vagy hivatalból eljárva.

Mit kell tennie

A kérelem papír alapon benyújtható a Kompolti Közös Önkormányzati Hivatalnál (3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.) annak nyitvatartási rendje szerint, valamint elektronikus formában elektronikus űrlap benyújtásával az E-önkormányzat Portálon keresztül.

Űrlap száma: ASP-VAGYON-BEJP-2018

Űrlap megnevezése: Bejelentés parlagfűvel vagy allergén gyommal szennyezett területről

Az űrlap bejelentkezés nélkül is online kitölthető és nyomtatás után benyújtható papír alapon természetes személy ügyfelek részéről.

Határidők

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szerint.

Fizetési kötelezettség

Az eljárás illetékmentes.

Eljáró szerv

A hatáskör és illetékesség: A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint.

Felettes szerv/jogorvoslat

Az elsőfokú helyi hatósági eljárásban hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

Jogorvoslati lehetőség részletei: A fellebbezést a döntés közlésétől számított az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szerint meghatározott határidőn belül a Heves Vármegyei Kormányhivatalhoz címzett (3300 Eger, Kossuth L. út 9.), illetékmentes fellebbezési beadvánnyal, a döntést meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.

Egyéb információk

Az elektronikusan benyújtható űrlap az E-Önkormányzati Portálon került publikálásra. A portálra való belépés és az "Ügyindítás" gombra kattintás után az űrlapkeresőbe írja be az űrlap nevét (Bejelentés parlagfűvel vagy allergén gyommal szennyezett területről), vagy az "Ágazat"-nál válassza ki az "Általános vagy egyéb igazgatási ügyek" lehetőséget, valamint az "Ügytípus"-nál a "mezőgazdaság, környezetvédelem" lehetőséget. A talált űrlapok listájából a megfelelő űrlap "Online kitöltés" gombjára kattintva töltődik be a kívánt űrlap.

Vonatkozó jogszabályok

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII.30.) Korm. rendelet
az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet
a környezetvédelemről szóló 13/2004 (IV.23.) Kompolt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete

2.2.5. Fakivágás engedélyezési eljárás

A hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése:

Kompolt Községi Önkormányzat Jegyzője

A hatáskörrel rendelkező, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv illetékességi területe:

Kompolt község közigazgatási területe

Közterületen lévő fák kivágása:

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. § (1) bekezdése alapján a közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Közterületen álló fa kivágását csak véglegessé vált engedély birtokában lehet elvégezni. Az engedélyt minden közterületen álló, kivágandó fa esetén meg kell kérni a Jegyzőtől. Egy kérvényen több, ugyanazon helyen lévő fa kivágására is lehet engedélyt kérni.

Engedély nélküli fakivágás esetén közigazgatási bírság szabható ki!

Közterületen lévő fa kivágásának bejelentése:

A fás szárú növénynek az élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén a kivágás tényét az azonnali intézkedést foganatosító 3 napon belül a Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a mellékelt nyomtatványon bejelenti a kivágás helye szerint illetékes jegyzőnél. Ha a pótlás környezeti feltételei adottak, a jegyző a tulajdonost a fás szárú növény pótlására kötelezi.

A kérelmet benyújthatja

postai úton (Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal 3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.)
személyesen (Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal 3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.), vagy
elektronikus úton e-papír (https://epapir.gov.hu) szolgáltatás igénybevételével vagy e-önkormányzati portálon (https://ohp.asp.lgov.hu) a megfelelő űrlap kiválasztásával.

Letölthető kérelem nyomtatvány:

Fakivágási engedélykérelem/bejelentés

Eljárási illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak összege:

Nincs illeték vagy eljárási díj.

Ügyintézési határidő:

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 50. §-a alapján az ügyintézési határidő: teljes eljárásban 60 nap, sommás eljárásban 8 nap. A határidőbe nem számít bele az eljárás felfüggesztésének időtartama.

Jogorvoslati lehetőség:

Az engedély az Ákr. alapján határozatnak minősül, azért azzal szemben fellebbezésnek van helye. Az ügy érdemében hozott határozat ellen a döntés kézhezvételét követő naptól számított 15 naptári napon belül lehet fellebbezni. A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóságnál kell benyújtani, melyet – ha az elsőfokú hatóság a döntését saját hatáskörben nem vizsgálja felül – a Pest Vármegyei Kormányhivatal bírál el. A fellebbezési eljárás illetéke 5000,- Ft.

Vonatkozó jogszabályok:

· A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII.30.) Korm. rendelet

· Biatorbágy Város Képviselő-testülete 14/2016.(VII.11.) rendelete a zöldterületek megóvásáról, fenntartásáról és a fák védelméről

· Biatorbágy Város Képviselő-testülete 7/2015.(V.8.) rendelete a közterületek használatáról

További tájékoztatás a fakivágási engedély kérelemhez:

Fás szárú növény pótlása nem történhet az alábbiakban meghatározott fajok egyedeivel:

fehér akác* (Robinia pseudoacacia)

amerikai kőris* (Fraxinus pennsylvanica)

cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa)

mirigyes bálványfa* (Ailanthus altissima)

kései meggy (Padus serotina)

zöld juhar (Acer negundo)

2.2.6. Hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárást a közjegyző folytatja le. Ha a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény úgy rendelkezik, az adott eljárási cselekményre a jegyzőnek van hatásköre.

Az eljárás lefolytatására

a) az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye,

b) az a) pontban foglaltak hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye,

c) az a) és b) pontokban foglaltak hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye,

d) az a)-c) pontokban foglaltak hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye,

e) az a)-d) pontokban foglaltak hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara - az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző illetékes.

A hagyatéki eljárásban a jegyző illetékességére a közjegyző illetékességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás akkor indul, amikor

a) a halottvizsgálati bizonyítvány alapján,

b) az a) pont szerinti irat hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés

alapján,

c) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, vagy

d) az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján a jegyző az örökhagyó haláláról értesül.

A hagyatéki eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint amennyiben az elhunyt után ingatlan vagy más, kötelező leltározás alá eső ingóvagyon maradt hátra, a hagyatékot leltározni kell.

Leltározni kell a hagyatékban lévő

a) belföldön fekvő ingatlant,

b) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést,

c) lajstromozott vagyontárgyat, valamint

d) az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (300.000 Ft) meghaladja.

A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt

a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és

aa) méhmagzat,

ab) kiskorú,

ac) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,

ad) ismeretlen helyen lévő személy,

ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy

b) csak a Magyar Állam.

A hagyatéki vagyon és az öröklésre jogosultak körének tisztázása érdekében a jegyző megkeresi a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő hozzátartozót.

A hagyatéki eljárás lefolytatásához kapcsolódó hozzátartozói nyilatkozat és a haláleset bejelentése elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül), postai úton vagy személyesen nyújtható be.

Postai benyújtás: Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal (3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.

Személyesen: Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal (3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.) ügyfélfogadási időben (hétfő-szerda: 08.00-12.00 és csütörtök: 08.00-16.00)

Elektronikus úton e-papír szolgáltatás igénybevételével ügyfélkapun keresztül kitöltött nyomtatvány mellékleteként csatolva https://epapir.gov.hu/ vagy az e-önkormányzat portálon közzétett hagyatéki űrlap beküldésével https://ohp-20.asp.lgov.hu, https://eonkormanyzat.gov.hu.

Az eljárás során nyilatkozó hozzátartozónak az alábbi mellékleteket kell csatolnia:

- a halotti anyakönyvi kivonat fénymásolata

- a végintézkedés fénymásolata amennyiben hagyott, vagy kötött ilyet örökhagyó

- bizalmi vagyonkezelői szerződés fénymásolata, amennyiben kötött ilyet az elhunyt

- fel nem vett járandóság esetén a munkáltatói igazolás vagy fizetési jegyzék fénymásolata

- forgalmi engedély, vagy jármű törzskönyv fénymásolata

- fel nem vett nyugdíj esetén nyugdíjas szelvény fénymásolata

- lakossági folyószámla utolsó kivonatának fénymásolata

- lakossági devizaszámla utolsó kivonatának fénymásolata

- értékpapírszámla vagy értékpapír igazolás fénymásolata

- takarékbetétkönyv fénymásolata

- gépkocsi-nyeremény takarékbetétkönyv fénymásolata

- életbiztosítás esetén a biztosítási kötvény fénymásolata

- egyéb vagyoni értékkel bíró ingóság és annak igazolására szolgáló okirat (pl.: üdülési jog)

- az örökösökre jutó követelések, örökhagyó tartozásait alátámasztó okiratok (jelzálog,

személyi vagy áruhitel szerződés) fénymásolata

- gazdasági társaságban való részesedést alátámasztó okiratok (társasági szerződés vagy

alapító okirat) fénymásolata

Az elhunyt tulajdonában lévő ingatlan(ok) értékelését a jegyző megkeresésére az ingatlan fekvése szerinti illetékes polgármesteri hivatal adóhatósága végzi, melyről adó- és értékbizonyítványt készít. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt ebben az esetben csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek.

A jegyző a leltár-tervezet megküldésével tájékoztatja a feleket az eljárás során beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról, ingatlan vagyon esetén az adó- és értékbizonyítvány megküldésével az ingatlanvagyon megállapított értkéről, valamint a biztosítási intézkedések kérelmezésének lehetőségéről, iratbetekintési jogukról, az eljárás menetéről, jogaikról, kötelezettségeikről, az eljárás várható költségeiről.

Felek a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül jelenthetik be, ha a leltár-tervezetben foglaltakon felül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges, illetve az adó- és étékbizonyítványban foglaltakkal szemben 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek.

A jegyző a fenti 8 napos határidő letelte és - amennyiben ingatlanvagyon van a hagyatékban - az ingatlan adó- és értékbizonyítványának véglegessé válását követően, elkészíti a hagyatéki leltárt, és azt a mellékleteivel együtt továbbítja az illetékes közjegyzőhöz.

Amennyiben az elhunyt után ingatlan vagy kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nem maradt, az eljárás során nemleges nyilatkozat megtétele szükséges. Ebben az esetben az eljárás megszüntetésre kerül.

Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt vagy a hagyaték tárgya kizárólag külföldi ingatlan vagy olyan külföldön lévő ingóság, melynek átadására vonatkozóan a közjegyzőnek nincs joghatósága. Ha az örökhagyó hagyatéki eljárása hagyatékátadó végzéssel már lezárult, öröklési bizonyítvány kiadásának már nincs helye, a hagyatékátadó végzés ugyanis az általános jogutódi minőséget is igazolja, az átadott vagyon öröklésén felül.

Határidők

Az ügyintézési határidő: 30 nap

A határidő kezdete a jegyzőnek a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomás szerzését követő nap.

A hagyatéki igény soha nem évül el, így hagyatéki eljárás bármikor kezdeményezhető.

Vonatkozó jogszabályok:

· a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

· a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseiből, a tényállás tisztázására, a belföldi és nemzetközi jogsegélyre, adatoknak a beszerzésére, az idézésre, valamint a hatósági tanú igénybevételére vonatkozó szabályok

2.2.7. Kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos eljárás

A kérelem az adott nyomtatványt letöltve és azt kitöltve az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. torvény 9. §-a alapján elektronikus úton E-Papíron vagy az E-Önkormányzat felületén nyújtható be.

Az E-papír szolgáltatás elérhetősége: https://epapir.gov.hu/

A kérelmek benyújthatók az e-önkormányzat hivatali portálon keresztül az ott található űrlap kitöltésével:

https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Önkormányzati hivatali portálon benyújtható kérelmek:

Bejelentés nem üzletköteles termék forgalmazásáról – ASP-IPAR-006
Működési engedély kérelem üzletköteles termék forgalmazásához – ASP-IPAR-004
Működési engedély visszavonási kérelem – ASP-IPAR-005

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Kertv.), a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (továbbiakban. Szolgtv.) és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) tartalmazza a bejelentés és működési engedély alapján gyakorolható kereskedelmi tevékenységek folytatásának szabályait.

A Kr. a kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedélye kiadásának, a kereskedők és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait állapítja meg.

A rendelet alkalmazásában

Bejelentés-köteles termékkörök: a Kr. 6. mellékletében meghatározott termékkörök.
Engedélyköteles kereskedelmi termékkörök: a Kr. 3. mellékletében meghatározott termékkörök.

Az eljárások illetéke, díja

Bejelentés-köteles tevékenység: Illetékmentes.
Adatváltozás bejelentése: Illetékmentes
Működési engedély: Illetékmentes
Adatváltozás bejelentése: Illetékmentes

Eljáró hatóság

A mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, az üzleten kívüli kereskedelem, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében a kereskedő székhelye szerinti település jegyzője jár el.

A többi kereskedelmi tevékenység esetén a tevékenység helye szerinti jegyző az illetékes kereskedelmi hatóság.

Eljárás bejelentés-köteles termékkörök esetén

Bejelentés-köteles termékkör esetén a bejelentés megtételét követően megkezdhető a kereskedelmi tevékenység.
Bejelentés: az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a szükséges illetékbélyeggel ellátva, becsatolva a szükséges dokumentumokat.

Amennyiben jogszabály előírja egyes termékkörök esetén, hogy a forgalmazáshoz külön hatóság engedélye szükséges, akkor – bár működési engedélyt nem kell kérni – a külön engedély iránti kérelmet a tevékenység kötelező bejelentésével együtt a jegyzőhöz is be lehet nyújtani, aki azt továbbítja a külön engedély kiadására illetékes hatósághoz.

Élelmiszerek kereskedelmi forgalomba hozatalához 2021. július 1-től nem kell külön engedélyt kérni, a kereskedőnek azonban FELIR azonosítóval kell rendelkezni. Tájékoztatás a FELIR azonosítóról: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1166156/FELIR+tajekoztato.pdf

Vendéglátás folytatása esetén a Kr. 4. mellékletében megjelölt vendéglátási formát is be kell jelenteni. A kereskedő köteles regisztrálni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ honlapján (www.ntak.hu) és rendelkeznie kell az NTAK számára adatot szolgáltató szoftverrel (2023. július 1-től).

Eljárás üzletköteles termékkörök esetén

Üzletköteles termékkört csak jogerős működési engedély birtokában lehet értékesíteni.

A működési engedély kiadására irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell a kereskedelmi tevékenység szerint illetékes jegyzőhöz benyújtani, becsatolva szükséges dokumentumokat.

Amennyiben a kérelem megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, a kereskedelmi hatóság lefolytatja a működési engedélyes eljárást, majd a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi.

Adatváltozás bejelentése bejelentés-köteles és működési engedély köteles termékköröknél

A kereskedő a nyilvántartás adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek, mint szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságnak. A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.

Az üzlet használatára jogosult személyében történő változást – amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti – annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult köteles bejelenteni.

Megszüntetés

Bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységnél: a Szolgtv. 24. § (3) alapján a szolgáltatási tevékenység megszüntetését a szolgáltató köteles a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságnak a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni.

Üzletköteles-termékkörök esetén

az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül be kell jelenteni a jegyzőnek. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja a működési engedélyt és az üzletet törli a nyilvántartásból.

Bejelentés vagy engedély nélkül végzett kereskedelmi tevékenység esetén

A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését. Ha a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki.

A bírság összege a 186/2009 (IX.10.) Korm. rendelet 2. § (1.) bek. alapján az adott szolgáltatási tevékenység bejelentésére előírt illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj húszszorosának megfelelő összeg, de legfeljebb ötvenezer forint.

Ügyleírás

A Kertv., a Szolgtv. és a Kr. tartalmazza a bejelentés és működési engedély alapján gyakorolható kereskedelmi tevékenységek folytatásának szabályait.

Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet végezni bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység esetén az illetékes jegyzőhöz történő bejelentést követően, üzletköteles termékek esetén jogerős működési engedély birtokában lehet.

Csatolt okiratok

nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével) pl. bérleti szerződés;
haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;
közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

Mellékletek

igazolás egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételéről vagy cégkivonat (végzés), aláírási címpéldány (cég esetén);
képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás
tevékenység megkezdésekor a vásárlók könyve hitelesítés céljából
kommunális hulladék elszállításáról szóló vállalkozói szerződés.

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő bejelentés beérkezésétől számított 8 nap, illetve a kérelem beérkezésétől számított 25 nap.

Az alkalmazott jogszabályok

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről (Kertv.);
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól (Szolgtv.);
210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről (Kr.);
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról;
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (továbbiakban: Itv.);
186/2009. (IX. 10.) Korm rendelet a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről;

Egyéb fontos tudnivalók

Bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenység esetén a bejelentést követően megkezdhető a működés, működési engedély-köteles kereskedelmi tevékenység csak jogerős működési engedély birtokában végezhető. Adatváltozást haladéktalanul, nyitvatartási idő módosítást és megszűnést 8 napon belül kell az illetékes jegyzőhöz bejelenteni.

2.2.8. Közterület-használat engedélyezési eljárás

A közterület rendeltetéséről eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges.

A közterület-használati engedélyt kell beszerezni különösen:

a) mobil elárusítófülre, pavilon ideiglenes elhelyezésére,

b) önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezésére,

c) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

d) alkalmi és mozgóárusításra,

e) kiállítás, alkalmi vásár céljára,

f) üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,

g) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi tárolására,

h) filmforgatás célú igénybevétel esetén.

Nem kell közterület-használati engedély:

a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) a közterülten, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek, továbbá közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, illetve lerakásához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza.

Eljárás menete

Kérelem benyújtása:

A közterület-használati engedély iránti kérelmet az Kompolt Községi Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület-használatról és közterület-használati díjról szóló 9/2004. (IV.1.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban rendelet) 1. sz. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. Az engedély megadása a polgármester hatáskörébe tartozik. A döntés meghozatalára az önkormányzati hatósági ügyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A kérelmet benyújthatja

postai úton (Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal 3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.)
személyesen (Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal 3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.), vagy
elektronikus úton e-papír (https://epapir.gov.hu) szolgáltatás igénybevételével vagy e-önkormányzati portálon (https://ohp.asp.lgov.hu) a megfelelő űrlap kiválasztásával.

Az engedély:

a) ideiglenes jelleggel, meghatározott időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig,

b) visszavonásig

adható meg.

Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

Filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mgtv-ben meghatározott képviselő testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 30 napot, indokolt esetben ez egyszeri alkalommal meghosszabbítható.

A közterület-használat naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat, melytől indokolt esetben el lehet térni.

A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterületet-használó köteles folyamatosan biztosítani.

A közterület filmforgatási célú igénybevétele szempontjából Kompolt Község közigazgatási területén kiemelt, központi területek:

a) Római-katolikus templom előtti, melletti közterület 2 hrsz.

b) Faluház előtti-mögötti közterület 907/116 hrsz.

Nem adható közterület-használati engedély:

a) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására,

b) eseti rendezvények kivételével szeszes ital árusítására, szexuális áruk forgalmazására,

c) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi, 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton való tárolására,

c) a lakosság nyugalmát erősen zavaró vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére.

Csak az illetékes szakhatóság előzetes hozzájárulásával adható közterület-használati engedély, amennyiben a közterületen folytatni kívánandó tevékenységet jogszabály valamely hatóság engedélyéhez köti.

Az engedélyes köteles az igénybe vett területet és környékét tisztán tartan, gondozni.

Közterület-használati díj mértéke, fizetési módja

Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni. A díj mértékét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A fizetendő díjat, a megfizetés határidejét és módját a határozatban kell meghatározni.

Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól részben, vagy egészben felmentést adhasson, ha

a) azt az engedélyes jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete indokolja (pl.: hadigondozott, rokkant, csökkent munkaképességű stb.)

b) ha a közterület-használatában az engedélyest elháríthatatlan külső ok huzamosabb időn át akadályozza.

A közterület-használati engedély visszavonása

A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető.

(Az engedélyt meg kell vonni, ha az engedélyes a közterületet az engedélytől eltérő célra, vagy módon használója, vagy a közterület-használati díjat a megadott határidőre nem fizette be, erre az engedélyes a határozatban figyelmeztetni kell.

Ellenőrzés, az engedély, hozzájárulás nélküli használat következményei

A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik.

A közterület engedély nélküli vagy attól eltérő használata esetén a polgármester a használót határidő tűzésével felhívja a használat megszüntetésére, és a közterület – saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapotának helyreállítására.

Ügyintézés díjszabása:

A közterület-használati hozzájárulás megadására irányuló közigazgatási eljárás illetékmentes.

Közterület-használat díja:

1. Árusítófülke, pavilon 400 Ft/m2/hó,

2. Önálló hirdető-berendezések, táblák 500 Ft/m2/hó,

3. Transzparensek (felülete m2) 50 Ft/m2/nap

4. Építési munkával kapcsolatos építőanyag- és törmeléktárolás,

állványelhelyezés: 15 Ft/m2/hó,

5. Alkalmi mozgóárusítás: 400 Ft/m2/hó,

6. Kiállítás 200 Ft/m2/nap,

7. Alkalmi vásár 300 Ft/m2/nap,

8. Egyéb: a díj mértékét a fentiek figyelembevételével esetenként kell megállapítani,

9. Közterület filmforgatási célú igénybevételéért:

a) forgatási helyszín esetén 200 Ft/m²/nap

b) technikai kiszolgálás és stábparkolás 100 Ft/m²/nap”

Alkalmazott jogszabályok:

Kompolt Községi Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület-használatról és közterület-használati díjról szóló 9/2004. (IV.1.) önkormányzati rendelete
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

2.2.9 Települési támogatásokkal kapcsolatos eljárás

Általános eljárási szabályok

Kompolt Község Önkormányzata illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen is a településen lakó személyek települési támogatás iránti kérelemmel fordulhatnak a Képviselő-testülethez.

Kérelem benyújtása az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon történik. A kérelemhez csatolni kell az egyes ellátások megállapításához szükséges, formanyomtatványon felsorolt mellékleteket.

A kérelmet, a mellékletekkel együtt – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – a Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) címére postai úton, vagy személyesen a Hivatalban lehet benyújtani.

A kérelemben foglaltak ellenőrzése céljából a Hivatal ügyintézője környezettanulmányt végezhet, valamint más szervek (védőnő, családgondozó, gondozási központ) javaslata, környezettanulmánya is felhasználható.

A pénzbeli ellátások folyósítása – a számlaszám igazolása mellett – folyószámlára utalással, postai úton vagy házipénztárból, készpénzfizetéssel történik

A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani, az eseti ellátásokat a határozatban meghatározott időpontig.

Pénzbeli és természetbeni települési támogatások

Települési lakhatási támogatás

Az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság települési lakhatási támogatásra való jogosultságot állapít meg a melléklet szerinti kérelem benyújtása hónapjának első napjától a szociálisan rászoruló személy részére, a háztartásuk tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos kiadásainak viseléséhez.

A támogatás megállapításánál szociálisan rászorult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át, egyedül élő esetén a 450 %-át és a háztartás egyik tagjának sincs vagyona.

A fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma: 1,0;

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma: 0,9;

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma: 0,8;

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként: 0,8;

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként: 0,7.

Ha a háztartásban:

a) a)-c) pont szerinti személy magasabb összegű családi pótlékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

b) a (d) vagy e) pont szerinti személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

c) a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él,

rá tekintettel figyelembe vett arányszám: 0,2-del növekszik.

A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 500 Ft.

Az elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m²,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege:

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 50 %-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

Az egy hónapra megállapított lakhatási támogatás összege legfeljebb 6.000 Ft.

A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

A lakhatási támogatást havi rendszerességgel egy évre kell megállapítani.

A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakhatási kiadások: a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a hulladékszállítási díj, a lakbér vagy az albérleti díj illetve a tüzelőanyag költsége.

A kérelmezőnek a kiadásait számlával, vagy más bizonylattal igazolnia kell.

Ápolási támogatás

Az ápolási támogatást az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság állapítja meg.

Az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság ápolási támogatást állapít meg a melléklet szerinti kérelem benyújtásának napjától, a jogosultsági feltételek fennállásáig, de legalább egy hónapra, legfeljebb egy évre annak a nagykorú személynek, aki az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkezik, 18. életévét betöltötte és az önkormányzat illetékességi területén lakó, folyamatos ápolást, gondozást igénylő tartósan beteg Ptk. szerinti hozzátartozója gondozását végzi, feltéve, hogy

a) az ápolási teendők miatt kereső tevékenységet nem folytat, havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,

b) egyéb kereső tevékenysége a beteg ápolása miatt szűnt meg,

c) az egy főre számított havi családi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 400 %-át nem haladja meg és a család egyik tagjának sincs vagyona.

Az ápolási támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

A jogosultság lejártát követően a feltételek fennállása esetén az ápolási támogatás kérelemre ismételten megállapítható.

A támogatás nem nyújtható, ha az alábbi feltételek közül bármelyik fennáll:

a) a kérelmező jogosult a Szoctv. 41. §-a alapján ápolási díjra,

b) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés áll fenn,

d) az ápolási támogatást igénylő hozzátartozón kívül az ápolt családjában van más, folyamatosan otthon tartózkodó, rendszeres pénzellátással rendelkező személy, aki az ápolási, gondozási feladatokat el tudná végezni.

Az ápolás végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy részére állapítható meg ápolási támogatás.

Az ápolást végző személynek az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottsághoz benyújtott kérelmére a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg évente legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.

Az ápolási támogatás benyújtása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt személy előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igénylő tartós beteg.

Temetési támogatás

A polgármester kérelemre temetési támogatást állapít meg annak a személynek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül attól, hogy arra tartásra köteles hozzátartozó volt-e, vagy sem.

A temetési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem a szociális vetítési alap összegének 550 %-át, egyedül élő esetében 600 %-át nem haladja meg.

A temetési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 %-ánál, de legfeljebb 20.000 Ft. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 90.000 Ft.

A temetési támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani a melléklet szerinti formanyomtatványon, melynek melléklete a kérelmező nevére szóló számla, és a halotti anyakönyvi kivonat hiteles másolata.

Egyéb eseti pénzbeli, természetbeni juttatás

Kompolt Községi Önkormányzat Képviselő-testülete – az önkormányzat anyagi helyzetétől függően – külön határozatában meghatározott összegben és lakosok részére hivatalból, Kompolt község közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő lakosok részére, pénzbeli, természetbeni szociális ellátást nyújthat eseti jelleggel:

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 750 %-át,

b) egyedül élő esetében a 850 %-át

nem haladja meg.

A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

Az (1) bekezdésben érintett személyeknek a jövedelmüket a melléklet szerinti nyilatkozat kitöltésével, vagy jövedelemigazolással kell igazolniuk.

Kompolti Tehetséggondozó Program

Kompolt Községi Önkormányzat Képviselő-testülete külön önkormányzati rendeletében szabályozott feltételek szerint, és összegben támogatásban részesíti a Kompolt községben lakóhellyel rendelkező általános iskolai, középiskolai tanulókat és a felső oktatási intézmény hallgatóit.

A támogatás megállapításánál szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 800 %-át nem haladja meg.

Rendkívüli települési támogatás

A Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselőjéhez benyújtott melléklet szerinti kérelem alapján vagy hivatalból indult eljárásra az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság rendkívüli települési támogatást nyújt azon személyek részére, akik:

a) létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek,

b) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek,

és az egy főre számított családi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át, egyedül élő esetében a 450 %-át, feltéve, hogy a család egyik tagjának sincs vagyona.

Rendkívüli települési támogatás igényelhető különösen:

a) elemi kár elhárítására, helyreállításra;

b) betegséggel, balesettel, 5 napot meghaladó kórházi ápolással járó keresetkiesés pótlására;

c) rokkantsági ellátás, illetve nyugdíjazás megállapítása miatti tartós jövedelem kiesés esetén;

d) hozzátartozó halála esetén;

e) gyermekek iskoláztatási támogatására,

f) munkanélküli ellátásra nem jogosult regisztrált munkanélküli támogatására.

g) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott, az egészség megőrzése, helyreállítása érdekében szükséges szolgáltatás igénybevételére, ha annak díja a szociális vetítési alap összegének a 30 %-át meghaladja,

h) gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadások, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevételére.

i) gyógyszerkiadások, betegséghez kapcsolódó kiadások támogatására,

j) ingyenes étkeztetésben nem részesülő gyermek gyermekétkeztetési támogatására.

Az i) pontban meghatározott esetben további feltétel, hogy a gyógyszerkiadások, illetve a betegséghez kapcsolódó kiadások elérjék, vagy meghaladják a család havi egy főre jutó jövedelmének a 10 %-át.

A j) pontban szerint megállapított támogatás folyósítása a gyermekétkeztetési intézmény által kiállított igazolás alapján utólag a gyermekétkeztetési intézmény számlájára történik.

Azonnali segítséget igénylő, indokolt esetben rendkívüli települési támogatást a polgármester is állapíthat meg.

Rendkívüli települési támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként létfenntartást veszélyeztető esetben havi rendszerességgel is megállapítható a kérelem benyújtásának hónapjától legfeljebb 6 havi időtartamra. A jogosultság lejártát követően a kérelem ismételten benyújtható.

Természetbeni ellátást kell megállapítani ha

a) a kérelem erre irányul,

b) az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság vagy a polgármester ilyen döntést hoz.

A természetben nyújtott támogatás különösen: élelmiszercsomag, tanszer, taneszköz, tisztálkodó és tisztítószerek, ruhanemű, építőanyag.

A rendkívüli települési támogatás legkisebb összege 3.000 Ft/alkalom, legnagyobb összege 20.000 Ft/alkalom.

Köztemetés

A képviselő-testület a köztemetés megállapítását, tartásra köteles hozzátartozó, örökös kötelezését a köztemetés megfizetésére, valamint a köztemetés összegének behajtását a polgármester hatáskörébe utalja.

A köztemetés költségének visszafizetése alól a polgármester a temetésre kötelezett személyt különös méltánylást érdemlő esetben mentesítheti, feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

2.2.10. Tájékoztatás szálláshely szolgáltatási tevékenység folytatásával kapcsolatosan

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény valamint a 301/2017. (X. 18.) Korm. rendelet értelmében módosult a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet. (továbbiakban: Korm. rendelet). Ez a Korm. rendelet határozza meg a Magyarország területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetés bejelentésének rendjét. A fentiek értelmében 2016. január 01. napjától Magyarországon a szálláshely- üzemeltetési tevékenység megkezdéséhez elegendő a kereskedelmi hatósághoz tett bejelentés.

A 2019. június 28. napjától hatályos jogszabály változás alapján a Korm. rendelet 5.§ (3)

bekezdése szerint a szálláshely-szolgáltatás olyan szálláshelyen folytatható, amely rendelkezik szálláshelykezelő szoftverrel.

A rendelet alkalmazása szempontjából

➔ szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §

22. pontjában meghatározott fogalom;

➔ szálláshely-szolgáltatás: a Kertv. 2. § 23. pontjában meghatározott fogalom,

➔ szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus,

amelyben a szálláshely és reggeli szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a szálláshely-szolgáltatás keretében, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy,

➔ panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett a reggeli szolgáltatás kötelező, és ahol a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy,

➔ kemping: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített, külön zárt területen működő szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgálólétesítményeket és szolgáltatásokat [így különösen: tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, energiaellátás, digitális információ (WIFI), portaszolgálat] biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik;

➔ üdülőháztelep: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, amennyiben az e célra hasznosított szálláshelyek száma eléri a hármat, függetlenül a szobák vagy ágyak számától.

➔ közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább három, az ágyak száma legalább tizenkettő,

➔ egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz,

➔ magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat;

➔ szálláshely-kezelő szoftver: a szálláshely-szolgáltató által kötelezően használt olyan informatikai program, mely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számára adatok továbbítására alkalmas.

A szálláshely-üzemeltetési tevékenység megkezdésekor a bejelentésben meg kell jelölni: a szálláshely-szolgáltató nevét, ➢ címét, illetve székhelyét,

➢ a szálláshely-szolgáltató cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó esetén vállalkozói nyilvántartási számát,

➢ a szálláshely-szolgáltató adószámát, statisztikai számjelét,

➢ a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát,

➢ a szálláshely befogadóképességét: a vendégszobák, továbbá – kemping esetén – területegységek száma, és az ágyak száma,

➢ a szálláshely használatának jogcímét,

➢ a szálláshely elnevezését,

➢ azt, hogy a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet mely szálláshelytípus tekintetében kívánja folytatni,

➢ azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszernyersanyagot

előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni.

A bejelentéshez mellékelni kell:

➢ nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,

➢ haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,

➢ közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot;

➢ a szálláshelykezelő szoftver meglétét igazoló dokumentumot.

A jegyző a szálláshely-üzemeltetési tevékenység megkezdését nyilvántartásba veszi és erről igazolást ad ki. A szálláshely-szolgáltató a szálláshely nyilvántartásba vételét követően az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben – az egyéb szálláshely kivételével – a hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából - a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatban a Heves Vármegyei Kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát, - ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer nyersanyagot állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba – az élelmiszer- higiéniai, - biztonsági,- minőségi követelményeknek való megfelelés kérdésében a Heves Vármegyei Kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát, - 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tűzvédelmi követelményeknek megfelel-e a tűzvédelmi hatóságot, - az általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében az építésügyi hatáskörben eljáró járási hivatalt a tevékenység megkezdéséről a bejelentés megtörténtéről szóló igazolás megküldésévek értesíti. A jegyző a fentieken túl a bejelentést közli továbbá a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjével is.

A jegyző a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról közhiteles nyilvántartást vezet, melynek adatait az interneten közzéteszi. A szálláshely-szolgáltató a bejelentésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek! A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles e jegyzőnek a megszűnést követő nyolc napon belül bejelenteni.

A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul törli a szálláshelyet a nyilvántartásból.

Az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a fogadott vendégek számáról és a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák számáról.

A szálláshely-kezelő szoftverről, azok gyártóiról a

https://info.ntak.hu/szoftverek/ oldalon talál további tájékoztatást.

2.2.11. Tájékoztatás kutak engedélyezésével kapcsolatban

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2024. január hó 1-től jelentősen megváltozott a háztartási talajvíz kutak szabályozása.

A háztartási kutak szabályozása szétválik aszerint, hogy „kockázatos” vagy „kockázatmentes” területen helyezkednek-e el. Ezt a vízkészletvédelmi ország térkép ábrázolja:

- elérési hely: http://geoportal.vizugy.hu/vizkeszletvedelem/

(az ott rózsaszínnel jelölt területek a „kockázatos” területek)

Az új szabályozás szerint 2024. január 1. után új háztartási kutak:

- kockázatos területen bejelentéssel létesíthetők/üzemeltethetők/megszüntethetők, a bejelentést a Katasztrófavédelem felé kell megtenni,

- kockázatmentes területen bejelentés vagy engedélyeztetés nélkül létesíthetők.

A vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területeken (ezekbe a területfoltokba tartoznak a vízbázisvédelmi védőterületek is) 2024. január hó 1. előtt — engedéllyel vagy engedély nélkül — létesített háztartási talajvíz kutak ugyancsak mindenféle engedély és bejelentés nélkül lesznek fenntarthatók. Az új, 2024. január hó 1. után építendő háztartási talajvíz kutak egyszerűsített engedélyezési feladata (hatósági bejelentési és jóváhagyási eljárás) ezeken a területeken a helyi vízügyi hatóságra, jelesül az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságra hárul. Ez utóbbiak esetében tehát csak az eljárásrend változik (egyszerűsödik), az eljáró hatóság személye nem.

A jegyzők kutakkal kapcsolatos feladata ezzel megszűnik.

Az új szabályozás szerint a 2024. január 1. előtt létesített, 50 m talpmélységet meg nem haladó, az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak esetén nem szükséges bejelentés vagy engedélyeztetés, függetlenül attól, hogy kockázatos vagy kockázatmentes területen helyezkednek-e el. Emiatt vízgazdálkodási bírsággal sem jár.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített annak érdekében, hogy a lakosság és a mezőgazdasági vízhasználók el tudjanak igazodni a kutakkal kapcsolatos új, 2024. január 1-jén érvénybe lépő szabályozáshoz, a kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről. Az útmutató elérhető a NAK portálján.

2.2.12. Állattartás, álletvédelem

Szabálytalan állattartás vagy állatkínzás gyanúja esetén panaszbejelentést kell benyújtani a jegyzőhöz, kérve a tartási körülmények vizsgálatát.

A kérelemnek tartalmaznia kell a szabálytalannak vélt állattartás vagy állatkínzás pontos helyszínét, ha ismert, akkor az állattartó nevét, címét, a körülmények rövid leírását, bizonyítékot (például fotót, tanúvallomást), esetleg az állat beazonosítását elősegítő adatot (például fajtája, neve, stb.), a bejelentő személyes adatait és elérhetőségét, a bejelentő nyilatkozatát személyes adatainak zártan kezeléséről.

A jegyző a vizsgálatot követően

állatvédelmi bírságot szabhat ki
az állattartót a jogsértéstől függően 2-8 évre eltilthatja a kedvtelésből való állattartástól
ha az állat továbbélése megszüntethetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna, és gyógyulása nem várható, és ha a tartója ismeretlen, vagy ha vadon élő, nem vadászható állat szabadon élésre vagy fogságban tartásra már alkalmatlan, akkor gondoskodik az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról
ellenőrzi az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben foglaltak végrehajtását
ha az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény 6-8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, vagy ezek megsértése miatt bejelentés érkezik hozzá, akkor köteles haladéktalanul eljárni, vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság intézkedését kezdeményezni
az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti.

A jegyző egyéb hatáskörei állattartási és állatvédelmi ügyekben:

intézkedhet a veszélyes állatok tartásával és a tartás engedélyezésével kapcsolatos feladatokról
kérelemre marhalevelet állít ki (marhalevél kell bármely verseny- vagy haszonállat, például ló, szarvasmarha, sertés, kecske országon belüli szállításához)
ellenőrzi, hogy a négy hónaposnál idősebb ebek rendelkeznek-e transzponderrel (mikrochippel)
háromévente ebösszeírást végez

Valamennyi eljárás illetékmentes.

A kérelmeket

személyesen az ügyfélszolgálaton (3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.)
postai úton (3356 Kompolt, Kápolnai út 2/D.)
elektronikus úton (https://epapir.gov.hu/), vagy az Önkormányzati Hivatali Portálon [E-Önkormányzat] https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap lehet benyújtani.

Vonatkozó jogszabályok

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról
41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról
32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól

Tájékoztatás méhtartás bejelentésével kapcsolatosan

A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet (továbbiakban: rendelet) értelmében az újonnan kezdett méhészkedést (méhtartást) a tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi. Ha a méhész a méhészkedést (méhtartást) nem kívánja folytatni, úgy azt legkésőbb nyolc napon belül bejelenti a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt a nyilvántartásból törli.

A méhek kiszállítását a kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének. Beszállítás esetén a bejelentést a rendelet 3. számú melléklete alapján kiállított nyomtatvány ajánlott levélként vagy elektronikus úton történő megküldésével, vagy személyes eljuttatásával kell teljesíteni. A nyomtatvány igazoló szelvényét a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője – a bejelentés módjától függően – a méhésznek elektronikus vagy postai úton megküldi vagy átadja. Kiszállítás esetén a bejelentést a 4. számú melléklet alapján kiállított nyomtatványon kell teljesíteni személyesen, vagy annak ajánlott levélként vagy elektronikus úton történő megküldésével.

A vándoroltatás befejezése után a méhész köteles a hazatelepülését a hatósági állatorvosnál és a jegyzőnél hetvenkettő órán belül bejelenteni.